Röviden a gyár és a kapcsolóház történetéről: A budapesti vezetés 1911. június 28-án döntött saját áramfejlesztő telep építéséről Kelenföldön, melynek tervezése során mindenben az akkori technika csúcsát igyekeztek megcélozni. A korszak egyik legnagyobb középítkezésének számító projekt építési munkálatai 1912. augusztus 2-án kezdődtek Reichl Kálmán műegyetemi tanár tervei alapján, az (akkoriban hazánkban egyedülálló 3 fázisú) áramszolgáltatás pedig 1914. június 18-án indult meg. Az új erőművel a budapesti műszaki fejlődés is egy nagy lökést kaphatott volna, ha az üzem átadását követő néhány hét múlva ki nem robban az első világháború, ami a modernizáció lendületét erősen megtörte. Az 1920-as években aztán újra megindult a fejlődés, mely a telep jelentős bővítésével járt. Bierbauer (Borbíró) Virgil 1925-ben kapcsolódott be Reichl oldalán az új épületek tervezésébe, majd utóbbi 1926-os halála után ő vette kezébe az irányítást egészen 1934-ig. Ebben az időszakban épült az erőmű képén uralkodó jellegzetes óratorony(1926), és a kulturális örökség részét képző kapcsolóház is a híres vezénylőteremmel (1927-29), mely utóbbiakról tervezőjük következőképp nyilatkozott: "A cellák soraiból álló épület dunai homlokzata, árkádos alsó emeletsora, a nagyméretű olajkapcsolók robbanótere, amely arra szolgál, hogy netáni olajkapcsoló-robbanás esetén a nagy mértékben fejlődő füstgázok ne veszélyeztessék a többi cellát.
A Covid-urbexes fogalma is kialakult – ez egyértelműen jelzi, hogy az elmúlt egy-két évben sokan vágtak bele ebbe a hobbiba. A BCO csapata tagcserékkel ugyan, de már tizenöt éve járja az elhagyatott helyeket. "Hogy ma pontosan mennyien űzik ezt a hobbit, nehéz még csak megbecsülni is. Úgy tudnám jellemezni, hogy van egy kisebb, aktívabb közösség, akik rendszeresen járják az országot, újabb és újabb felfedezésre váró helyek után, és vannak, akik alkalmi szinten, egy-egy számukra szimpatikusabb helyet látogatnak – látogatnának csak meg" – fogalmaztak. A csapat szerint egyébként a hatóságokkal leginkább konfliktusmentes a kapcsolatuk, és rongálókkal is ritkán találkoznak a helyszíneken, főleg azért, mert ők akkor fejtik ki a tevékenységüket, amikor nincs más jelen, különben ártatlan látogatónak tűnnek csak. Nem nehéz érdekes helyet találni Jancsó Panka ötévesen lopódzott be először elhagyatott házba unokatestvérével: az építészet azóta érdekli. "Képileg nagyon érdekel, hogy romlik le valami, milyen színe lesz, milyen fényeket látsz egy olyan házban, amiről hiányoznak az ablakok, vagy éppen mi az, ami ott marad.
Újpesti erőmű kihelyezett óra és erőmű 11. Csepeli erőmű kihelyezett óra és erőmű 9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) Tantermi előadás, helyszíni üzemlátogatás. 10. Követelmények A szorgalmi időszakban: - részvétel az előadásokon és üzemlátogatásokon (legalább 50%-on külön-külön) - 2 db írásbeli zárthelyi, szóbeli javítási lehetőséggel. Évközi feladat Elérhető pontszám 2db zárt helyi 2x45pont 3db laborlátogatás 3x5pont Év végi érdemjegy: 0-39, 5 1 (elégtelen) 40-48, 5 (elégséges) 49-63, 5 3 (közepes) 64-83, 5 4 (jó) 84-100 5 (jeles) A vizsgaidőszakban: - 11. Pótlási lehetőségek Pótzárthelyit a szorgalmi időszakban biztosítunk, ennek sikertelensége esetén a pót-pót ZH-t a pótlási héten írható meg. 12. Konzultációs lehetőségek Az előadókkal egyeztetett időpontokban 13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom Előadásjegyzetek főként elektronikus formában a kari moodle rendszerben. 14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka Kontakt óra 30 Félévközi készülés órákra 10 Felkészülés zárthelyire 10 Házi feladat elkészítése - Kijelölt írásos tananyag elsajátítása 10 Vizsgafelkészülés - Összesen 60 15.
Belépés címtáras azonosítással vissza a tantárgylistához nyomtatható verzió Budapesti erőművek A tantárgy angol neve: Power Plants of Budapest Adatlap utolsó módosítása: 2020. január 23. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki szak Szabadon választható tantárgy Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév VIVEAV87 2/0/0/f 2 3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Németh Bálint, 4. A tantárgy előadója Név: Beosztás: Tanszék, Int. : Dr. Berta István Dr. Németh Bálint Professor emeritus Egyetemi docens VET, NF cs. 5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít Matematika, műszaki alapismeretek. 6. Előtanulmányi rend Kötelező: NEM KépzésLétezik("5N-08") VAGY NEM KépzésLétezik("5N-A8") VAGY NEM KépzésLétezik("5N-M8") A fenti forma a Neptun sajátja, ezen technikai okokból nem változtattunk. A kötelező előtanulmányi rendek grafikus formában itt láthatók. 7. A tantárgy célkitűzése A tárgy célja a hallgatókat megismertetni a budapesti áramszolgáltatás kialakulásának történetével, bemutatni a mai erőművek üzemeltetésének környezetvédelmi, műszaki és gazdasági szempontjait, valamint felépítésüket, üzemüket, szerepüket, funkciójukat.
"Húsz éve ott hagyták, de minden úgy maradt meg, mintha tegnap hagyták volna ott. Gumikesztyűk, kémcsövek, az emberek cipői, az összes irat: egy élmény volt" – mondják. A BCO csapata úgy fogalmaz: senkinek, semelyik épületet nem ajánlják felfedezésre. "Az ilyen helyek mindig fokozottan élet- és balesetveszélyesek, omlásveszélyesek, a teljesség igénye nélkül felsorolva veszélyeiket. Nem ok nélkül jutott nekik osztályrészül az elhagyatottság – vagy épp az elhagyatottság okán váltak a fentiek valamelyikévé" – fogalmaznak. Ha valaki mindenképpen kipróbálná a műfajt, akkor az elhagyatott helyek látogatásához vezetett túrát vagy tapasztalt urbexes társat ajánlanak mellé. Kifejezetten nem ajánlják, hogy kisgyerekes családok, idősebbek, mozgásszervi betegek, szorongással vagy pánikbetegséggel küzdők vágjanak bele, és az adrenalinfüggő fiatalokat is távol tartanák ettől az időtöltéstől, mely életükbe is kerülhet. Aki mégis kipróbálná a hobbit, annak a következő tippeket adják: Ismerd meg az urbex kódexét: ne rongálj, csak élményt és fotókat vigyél magaddal!
2013. július 29. 09:48 Nemo kapitány hídja, Stahlstadt, a világra törő német iparváros legfőbb vezérlőterme, bunker Bioshock játékok Rapture városának távközlési állomása? A Kelenföldi Erőmű art deco kapcsolóháza nem érződik evilági helynek, inkább steampunk díszlet, mint a magyar ipar egykori csúcstechnológiás üzeme. Tágas munkahely: a vezérlőben (itt vezénylőnek hívják) két ügyeletes mérnök ült mindig. Fotók: Tuba Zoltán (további képek galériánkban) A villanyáram, hát az egy csodálatos találmány. Nem kell neki csővezeték, mint a légszesznek, amivel az 1830-as évek óta világítanak Pesten és Budán. És attól sem kell félni, hogy a villanyáram felrobban, nem úgy mint a gáz, ami 1864-ben az első pesti gázrobbanás során hat ember életét követelte. 1881-től, az első Edison-féle izzó felkapcsolásától pedig az áramot világításra is lehetett használni. Innentől kétség nem fért hozzá, hogy a huszadik század a fény százada lesz. Minden kosz ellenére ragyogóan fényes a csigalépcső (további képek galériánkban) A magyar villamosipar szédítő sebességgel kezd el kiépülni az 1800-as évek végén.
Nemo kapitány könyörögne a belsőépítész nevéért (további képek galériánkban) Eredetileg az irányítóterem összes paneljét be lehetett látni a terem közepén elhelyezett asztaltól. A világháború alatt azonban egy bunker került a terembe, ami takarja a műszerek egy részét. A közvetlen bombatalálattól ez a védmű sem óvta volna meg a vezérlőben dolgozó két ügyeletes mérnököt, a légnyomástól illetve a közeli találattól biztosan betörő üvegtető cserepeitől azonban elég védelmet nyújtott. Fél vezénylőnyi alkatrész hever szétszórva egy műhelyben (további képek galériánkban) A kapcsolóház egészen 2005-ig működött. Ma a Miénk a Ház által szervezett túrákon lehet bejutni, és megnézni a Verne-regényeket idéző vezérlőtermet, a Ganz és AEG műszerszekrényeket, ember nagyságú fojtótekercseket és vezetékek nélkül árválkodó, porcelán szigetelőket. A berendezések városrészenként voltak felcímkézve, beszámozva (további képek galériánkban) ( Ide érdemes kattintani, ha a jövőben nem akar lemaradni posztjainkról!