A páratlan angolkerti környezet számos gyönyörű magyar filmnek és sorozatnak helyszínt adott. Itt forgatták többek között az 1977-ben bemutatott Abigél egyes részeit, amelyben a Matula Leánynevelő Intézet kertjévé vált a környék, és az 1973-es A palacsintás király jeleneteit is. De A Pál utcai fiúk híres füvészkerti kültéri jeleneteit is ez a csodás helyszín tette igazán emlékezetessé, melyet 1969-ben mutattak be a nézőknek. Az arborétum biztosította a hátteret az 1939-es Halálos tavasz egyes részeihez, illetve az 1980-as Psyché különleges, álomszerű felvételeihez. A 27 hektáros terület nem véletlenül lett olyan közkedvelt: a kert évtizedek óta tündérmesébe illő látvány, ideális díszlet a legszebb magyar filmekhez. Jelenleg csaknem 13 ezer növényfajt vonultat fel, ezzel pedig az ország legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye. Bár a koronavírus-járvány miatt a botanikus kert még zárva tart a látogatók előtt, az élet télen sem állt meg, a hófödte természet látványa igéző volt az elmúlt időszakban is.
Kilenc évbe telt, míg 1961 május elsején megnyitották a kertet a közönség előtt is. Az azóta eltelt 58 év során jött létre a világszínvonalú Nemzeti Botanikus kert, ahol az öt kontinens 13000 növényfaja mellett 35 hazai madár és 34 halfaj is otthonra talált. Családdal, csoportosan és barátokkal is érdemes felkeresni. A vácrátóti látogatásra érdemes legalább 3-4 órát betervezni, de akár egy egész napot is tartalmasan el lehet tölteni a gyönyörű természeti környezetben.
Tudják-e a madarak, mint jelent énekük azok számára, akik hallják őket? Hogy dalaik megihletik, elvarázsolják, megnyugtatják emberi hallgatóikat? Számít nekik egyáltalán az esztétikum, vagy számukra a hangjuk és a daluk "csak" eszköz, aminek segítségével párt találnak és védik a területüket? 2021. augusztus 27-én kora este négy, a maga területén elismert alkotó és szakember arra vállalkozott a Vácrátóti Arborétum udvarházának teraszán, hogy megválaszolja a madarak énekével kapcsolatos említett kérdéseket. Garamszegi László Zsolt viselkedéskutató az ökológia területét képviselte, Bischof Péter zongoraművész a zenetudomány nevében beszélt, Szálinger Balázs költő az irodalom aspektusaival gazdagította az estet, míg Bősze Ádám zenetörténész moderátorként irányította a beszélgetést. A panelbeszélgetésre az Ökológiai és Botanikai Intézet (ÖBI) Kert a Köbön elnevezésű eseménysorozatának záró hétvégéjén került sor. A fesztivál szakmai programja a Petőfi Kulturális Ügynökség közreműködésével valósult meg.